KATA

Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. A tevékenységet év közben kezdő vállalkozás az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg választhatja az adóalanyiságot. Egy kizáró ok van, ha az adóhatóság a vállalkozás adószámát a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette vagy törölte. A NAV a kisadózó vállalkozás adóalanyként történő nyilvántartásba vételéről értesíti a kisadózó vállalkozást, és egyúttal tájékoztató levélben ismerteti az adókötelezettséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Az utóbbi hetekben rengeteg kérdés érekezett a nemzetgazdasági tárcához és a NAV-hoz is az adónem választásával és alkalmazásával kapcsolatban is. A tárca által adott válaszok a tájékoztatóból letölthetők, ezek közül emelünk ki néhány olyan fontos témát, amelyeket olvasóink is gyakran felvetettek.*
Lehet-e valaki több vállalkozásban kisadózó vállalkozó?
Igen, azzal a – nem adózási jogszabályokból eredő – megkötéssel, hogy beltag, egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja csak egy vállalkozásban lehet a magánszemély.
Ha valaki több vállalkozásban is kisadózó (egy bt-ben beltagként, egy másikban kültagként), és nem nyugdíjas, illetve nincs heti 36 órás munkaviszonya, akkor mekkora közterhet kell fizetnie az egyes kisadózó vállalkozásoknak?
A két vállalkozásban is kisadózóként közreműködő magánszemély után mindkét kisadózó vállalkozás havonta 50 ezer forint adót köteles fizetni.
Ha a magánszemély – aki nem nyugdíjas, illetve nincs heti 36 órás munkaviszonya – két vállalkozásban is személyesen közreműködik, egy KATA adóalany bt-ben és egy általános adózási szabályok szerint működő vállalkozásban, akkor az egyes vállalkozásokban milyen közterhet kell fizetni?
Tekintettel arra, hogy a magánszemély nem nyugdíjas, illetve nincs heti 36 órás munkaviszonya, így a KATA adóalany vállalkozásban havi 50 ezer forint tételes adót kell a magánszemély után fizetni. Az általános szabályok szerint adózó vállalkozásban pedig a magánszemély, mint társas vállalkozó után legalább a minimálbér vagy az elvárt bérminimumból kiindulva meg kell fizetni a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót.
A KATA adóalany egyéni vállalkozó 3 hónapig súlyos beteg, ezért nem fizet tételes adót erre a három hónapra. Mekkora bevételt szerezhet úgy, hogy ne kelljen 40 százalékos különadót fizetnie?
A 40 százalékos különadót főszabály szerint a 6 millió forint feletti bevétel után kell megfizetni. Ha azonban a kisadózó vállalkozás nem fizet az év minden hónapjára tételes adót, akkor minden kieső hónap után a 6 milliós küszöb 500 ezer forinttal csökken. Így az egyéni vállalkozó esetében – akinél háromszor 500 ezer forinttal csökken a bevételi korlát – a 4,5 millió forint feletti bevétel után kell a 40 százalékos különadót megfizetni.
Ha az eva alany egyéni vállalkozó nem lépett be decemberben a KATA hatálya alá, márciusban megteheti-e?
Igen, ha a vállalkozás márciusban bejelenti, hogy a KATA szerint kívánja teljesíteni a közterheket, április 1-jétől KATA adóalannyá válik. Az egyéni vállalkozó eva alanyisága 2013. március 31-ével szűnik meg.
Ha egy eva alany egyéni vállalkozó eldönti, hogy 2013. január 1-jétől a KATA szerint adózik, de 2013 márciusában eldönti, hogy kilép a KATA-ból, visszaléphet év közben az evába?
Nem, az evából való kilépés esetén négy adóévig nem választható ismételten az eva.
Egy bt. beltagja főállású társas vállalkozó. Ha a vállalkozás a KATA-t választja, a személyes közreműködésre nem kötelezett kültag után milyen közterheket kell fizetni abban az esetben, ha a kültag nem végez tevékenységet a vállalkozásban?
A kültagra tekintettel ebben az esetben semmilyen adót nem kell fizetni. Ha azonban a kültag tevékenyen kívánna részt venni a vállalkozás tevékenységében, akkor őt vagy kisadózóként kötelező bejelenteni, vagy munkaviszonyban kell foglalkoztatni.
Egyéni vállalkozó a KATA-t választja. Magánszemélyként lehet-e bérbeadó, vagy kizárta magát a KATA-ból?
Amennyiben az egyéni vállalkozó bejelentett tevékenységei között szerepel a bérbeadási tevékenység, abban az esetben ezt a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként, KATA adóalanyként szerzi meg. Ez a KATA adóalanyiság megszűnését eredményezi. Ha azonban az egyéni vállalkozó tevékenységei között nem szerepel a bérbeadói tevékenység, akkor ezt a tevékenységet a vállalkozó magánszemélyként, a személyi jövedelemadóra vonatkozó
szabályok szerint végezheti, és ez nem eredményezi az egyéni vállalkozó KATA adóalanyiságának megszűnését.
A bt-ben a beltagot minden esetben kötelező kisadózóként bejelenteni, vagy elég, ha a kültag lesz kisadózó?
A bt. beltagja a vállalkozás vezető tisztségviselője. A vezető tisztségviselői tevékenység olyan, amelyet csak kisadózóként vagy munkaviszonyban lehet végezni. Azaz a vállalkozás és a beltag megtehetik, hogy a vezető tisztségviselői feladatok ellátására munkaviszonyt létesítenek, mely esetben a beltagot kisadózóként nem kell bejelenteni (feltéve, hogy más tevékenységet a vállalkozás részére nem végez). A munkaviszonyból származó jövedelem után a közterheket az általános szabályok szerint kell teljesíteni.
Kiegészítő tevékenységet végző kisadózó után kell-e fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot (6660 Ft-t) 2013-tól?
Nem, a kisadózó vállalkozások tételes adója mentesít a járulékok, köztük az egészségügyi szolgáltatási járulék-fizetési kötelezettség alól is.
Az osztalék utáni adót kiváltó adót minden KATA hatálya alá bejelentkező vállalkozásnak meg kell fizetnie?
Nem, csak azon vállalkozásoknak, amelyek korábban a számviteli törvény hatálya alatt álltak. Így az egyéni vállalkozóknak és a bevételi nyilvántartást vezető evás cégeknek nem kell számolniuk ezzel a közteherrel akkor, ha a KATA-t választják. A kettős könyvvitelt vezető evás cégeknek azonban számolniuk kell ezzel a teherrel, mégpedig elsősorban az evás létüket megelőzően felhalmozott, ki nem fizetett eredménytartalék vonatkozásában.
Az osztalékot a 16 százalékos személyi jövedelemadón túl 14 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli. Az eho-t az osztalék utáni adót kiváltó adó alapja után szintén meg kell fizetni?
Nem, a KATA-ba való átlépéskor – jellemzően az eredménytartalék, a még ki nem fizetett osztalék után – csak a 16 százalékos osztalék utáni adót kiváltó adót kell megfizetni (három év alatt. három egyenlő részben), 14 százalékos eho-t nem.

A kisadózó vállalkozás bevétele január hónapban már 1 millió forint. Kell-e 40 százalékos különadót fizetnie, tekintettel arra, hogy a 6 millió forintos korlát hónapokra lebontott összege csak 500 ezer forint?
Nem. A 40 százalékos különadót az egész évre, vagy az adóalanyiság megszűnésekor kell megállapítani. Azaz függetlenül attól, hogy egyes hónapokban 500 ezer forintot meghaladó bevétele van a KATA adóalany vállalkozásnak, nem kell különadót fizetnie, ha az éves bevétele nem haladja meg a 6 millió forintot (feltételezve, hogy 12 hónapra fizet a vállalkozás tételes adót).