Útmutató a bérkompenzációhoz

ÚTMUTATÓ
(kivonat az általunk könyvelt cégekre jellemző esetekre.)
a 2012‐ben elvárt béremelésről szóló kormányrendelet
gyakorlati végrehajtásának és így a szociális hozzájárulási adóból
érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének elősegítéséhez

Az Útmutató kiadásának célja, hogy szakmai segítséget nyújtson a Rendeletben foglaltak értelmezéséhez, és végső soron hozzájáruljon a 2012‐ben adó‐ és járulékteher növekedéssel érintett munkavállalók 2011. évi nettó nominális bérének megőrzéséhez, a bruttó bérek ezt szolgáló növelését célzó munkáltatói döntések meghozatalához, és így a munkáltatói adó-kedvezmény zökkenőmentes érvényesítéséhez.
Az elvárt béremelésnek a munkáltató döntésén alapuló végrehajtásától függetlenül a mini-málbér és a garantált bérminimum összege 2012. január 1‐jétől emelkedik az erről szóló rendelet szerint havi 93 000, illetve 108 000 Ft‐ra.

Az ennek hatálya alá tartozó béreket kötelezően meg kell emelni.
Az új kötelező bérminimumokra történő ráállás azonban az érintett munkavállalóknál nem minden esetben elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez.

Törvényi háttér, a törvények és a Rendelet kapcsolata, a Rendelet hatálya:
2012. január 1‐jétől megszűnik a munkavállalók adó jóváírási lehetősége.
A törvény szerint szintén 2012. január 1‐jétől 1%‐ponttal emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék.
A két intézkedés együttes hatására 2012‐ben a havi szinten 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó béreik emelkednek.
A Rendelet e nettó nominális érték megőrzéshez szükséges béremelések mértékeit és a béremelés végrehajtásának módját határozza meg.

A  gazdasági társaságok, az egyéni vállalkozások és a non‐profit szervezetek ‐ a munkaválla-lók bruttó bérének a Rendeletben foglaltak szerinti emelésével biztosíthatja a bérek nettó értékének megőrzését 2012‐ben.
A Rendelet az elvárt béremelés tekintetében két törvény végrehajtásához ad technikai segítséget.

a) Az adó‐ és járulékváltozások 2012. évi konkrét mértékeinek ismeretében az ellentételezés valójában a  bruttó 216 806 Ft alatti bérek esetén válik indokolttá 2012‐ben.
A 2011. évi XCIX. törvény 6. §‐a a közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként történő indulás, valamint a költségvetési támogatások tekintetében ahhoz fűz hátrányos következményeket, ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a Rendelet szerinti elvárt béremelést.
 
b) A már hivatkozott, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosítá-sáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §‐ának (1) bekezdése szerint a folyamatos foglal-koztatás feltételeinek megfelelő munkavállalók körében a Rendeletben foglaltak végrehaj-tása esetén a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt érvényesíthetnek a foglalkoztatók . A 460. § (6) bekezdése szerinti számítási módszerrel a béremelések
5% feletti teljes  (bér és szociális hozzájárulási adó)  költségének levonása válik lehetővé.
Az adókedvezmény igénybevételének és az a) pontban jelzett szankciók alóli mentesítésnek a feltételeiben azonban három eltérés van:
‐ Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében az  elvárt béremelés végrehajtásra kerül, míg a szankciók elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében megvalósított elvárt béremelés.

‐ Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak esetében teljes mértékben valósítják meg a béremelést a foglalkoztatók.
A szankciók elkerülése érdekében ugyanakkor elfogadható, hogy az elvárt béremelést a Rendelet 2‐3. és 4. §‐a együttes alkalmazásával – tehát részben a béren kívüli juttatások növelésével – valósítja meg a munkáltató.

‐ Az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába beletartoznak a 2011. november 1‐je és december 31‐e közötti időszak bármely napján nemcsak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltató-val munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő mun-káltató foglalkoztatja őket munkaviszonyban 2012‐ben. Az elvárt béremelést tehát eb-ben a szélesebb körben kell teljes egészében a Rendelet szerinti módon végrehajtani az adó-kedvezmény igénybevételéhez. A szankciók elkerüléséhez a 2011. november 1‐je és decem-ber 31‐e közötti időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körében szükséges a munkavállalók legalább kétharmada számára biztosítani az elvárt béremelést.
Közös azonban a személyi hatályt illetően, hogy a Rendelet hatálya a munkaviszonyban állókra terjed ki, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők, az ún. jogi állományban lévők is.
 
Az elvárt béremelések és a kompenzációs rendszer alapelvei
Kompenzációs célú adókedvezményre jogosult az a munkáltató, aki a Rendeletben meghatározott elvárt béremelést minden folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója esetében végrehajtotta.
Az elvárt béremelés mértéke úgy került meghatározásra, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen.

Az adókedvezmény összege úgy került meghatározásra, hogy a munkavállalók nettó béré-nek változatlansága esetén a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkaválla-lónként legfeljebb 5%‐kal nőjenek.

Amennyiben a vállalkozás a feltételeket teljesítette, az adókedvezmény a 2012‐ben újonnan belépett munkavállalók esetében is igényelhető. Az újonnan alakult foglalkoztatók automati-kusan jogosultak a kedvezmény igénybevételére, kivéve, ha belföldi kapcsolt vállalkozásuk által 2011‐ben, a november 1‐jét követő időszakban foglalkoztatott munkavállalót foglalkoz-tatnak 2012‐ben . Utóbbi esetben az adott munkavállaló kapcsán végre kell hajtani az elvárt béremelést az adókedvezmény igénybevételéhez.
2012. év közben visszamenőleges hatállyal végrehajtott elvárt béremelés esetén – ha ezzel az elvárt béremelés valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló esetében telje-sült az adott hónapokra vonatkozóan ‐ a kompenzáció visszamenőlegesen is érvényesíthető.

Kik igényelhetik a kompenzációt?
A kedvezményt a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények kivételével: minden munkáltató igényelheti, aki valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója számára  a Rendeletben meghatározott elvárt béremelést kizárólag a bérek növelésével biztosította.

A kompenzáció összege
A kompenzáció összege 2012‐ben az alábbi képlet segítségével kerül meghatározásra:

                                   X * 0,215, ha X <= 75 000 

                          16 125 – ([X‐75 000] * 0,14), ha X > 75 000,

ahol X az adott hóban kifizetett bruttó munkabér összege.
A kedvezmény alapja a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabér, melyet a számviteli törvényben foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell meghatározni.
A fenti képlet biztosítja, hogy amennyiben a munkavállaló nettó jövedelmét szinten tartotta, a munkáltató költségei csupán 5%‐kal nőjenek.

Mely munkavállalók esetében szükséges végrehajtani a béremelést a kompenzáció igénybevételéhez?
A béremeléseket a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalók esetében szükséges végrehajtani.
Folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónak minősül az olyan munkavállaló, aki

a) 2011‐ben a 2011. november 1‐jén kezdődő időszak bármely napján az adókedvezményt érvényesítő kifizetővel munkaviszonyban állt.

b) 2011‐ben a 2011. november 1‐jén kezdődő időszak bármely napján az adókedvezményt érvényesítő kifizető kapcsolt vállalkozásával – akár csak egyetlen napig – munkaviszonyban állt.  
 
Az elvárt béremelés viszonyítási alapja (2011. évi rendszeres bér és referencia időszak)

Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét és ehhez a2011. évi viszonyítási alapot mindkét hivatkozott törvény végrehajtása céljából az érintett ‐ havi 216.806 Ft alatt kereső ‐ munkavállalókra személyenként külön‐külön szükséges meghatá-rozni. Az elvárt béremelés mértékét a Rendelet mellékletében szereplő táblázat tartalmazza.
A Rendelet 2. § (2) bekezdése szerint az elvárt béremelés alapjául szolgáló 2011. évi munkabéren a munkavállaló személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak  egész havi átlagát kell érteni. 

Az elvárt béremelés alapjául szolgáló 2011. évi rendszeres bér meghatározásának szabályai:

1. Ha a munkavállaló a referencia időszakban (lásd később) a személyi alapbéren kívül nem részesült rendszeres bérpótlékban, és/vagy teljesítménybérben, akkor a munkavállaló 2011. évi egész havi munkabére azonos a személyi alapbérével. Ha a személyi alapbér órabérben került megállapításra, akkor 174‐gyel, részmunkaidő esetén ennek időarányos részével történő szorzással kell meghatározni a havi személyi alapbért, illetve munkabért.
Ez gyakorlatilag minden munkavállalónál egyetlen személyi alapbér adat, amivel a
munkáltatónak a továbbiakban számolnia kell. 

2. Ha a munkavállaló a referencia időszakban a személyi alapbéren kívül rendszeres
bérpótlékban is részesült, akkor a 2011. évi rendszeres bér személyi alapbér részét az 1. pont szerint kell meghatározni. A rendszeres pótlékok pedig azok a bérpótlékok, amelyeket a munkavállaló távolléti díjának számítása során ilyenként egyébként is figyelembe kell venni
A túlórapótlék tehát nem veendő figyelembe, a műszakpótlék viszont igen.
A rendszeres pótlékoknak az egész havi átlagát a referencia időszakban ilyen címen történt kifizetések alapján kell meghatározni olyan módon, hogy a pótlék címen történő kifizetéseket osztani kell a ledolgozott munkanapok számával, majd pedig szorozni kell a referencia időszak hónapjainak a munkavállaló munkarendje szerinti átlagos munkanapjai számával, beleértve a Munka Törvénykönyve 125. § (3) bekezdése szerinti munkaszüneti napokat is. a havi rendszeres bér egyenlő a havi személyi alapbér és a havi rendszeres bérpótlékok  összegével.
 
A számításokat a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében is a havi tényleges munkai-dőre kell elvégezni, a teljes munkaidőre való átszámítás nem alkalmazandó.
A Rendelet megfogalmazásában a 2011. évi egész havi átlagos rendszeres bér az olyan teljes havi vagy egész hónapra átszámított bért jelenti tehát, amit a munkavállaló a teljes hónap-ban végzett munka alapján 2011. év átlagában a referencia időszakban rendszeresen megkapott vagy törthónap esetén megkapott volna. Ez a 2011. évi egész havi átlagos rendszeres bér a Rendelet melléklete alkalmazása során mint 2011. évi munkabér veendő figyelembe.
A munkából tartósan távol lévő munkavállalók 2011. évi személyi alapbérét a Rendelet 2. §  szerint kell meghatározni, tehát a már esetleg évek óta változatlan béreket aktualizálni kell.

Referencia‐időszak
A főszabály szerint a 2011. év azon időszakának béradatai veendők figyelembe, amely idő-szak alatt a munkavállaló személyi alapbére megegyezik a 2011. december 31‐i, illetve a 2011. november 1‐je és december 31‐e közötti időszakban történt munkaviszony megszün-tetés időpontja szerinti személyi alapbérével.
Ennek jellemző példái:
• Akinek 2011. január 1‐jét követően nem változott a személyi alapbére, annak a 2011. teljes év béradatait kell figyelembe venni.
• Akinek 2011. év közben – legkésőbb 2011. október 31‐én változott a személyi alapbére, an-nak a legutolsó évközi változás időpontjától 2011. december 31‐ig  számított időszak bér-adatait kell figyelembe venni.

• Aki 2011. év közben létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, és 2011‐ben nemváltozott a személyi alapbére, annak az évközi belépési időponttól számított időszak béradatait kell figyelembe venni.
• Aki 2011. év közben létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, és 2011‐ben még év közben – legkésőbb 2011. október 31‐én ‐ változott a személyi alapbére, annak a legutolsó évközi változás időpontjától 2011. december 31‐ig (vagy a november‐december havi munkaviszony megszűnési időpontig) számított időszak béradatait kell figyelembe venni.
 
Az elvárt béremelés
A Rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a 2. § (2) bekezdés szerinti személyi alapbér emelésével tehet eleget az elvárt béremelésnek. A 2. § (5) bekezdésére is figyelem-mel ez azt jelenti, hogy
• időbér esetén valóban a 2011. évi személyi alapbér emelését szükséges a 3. § (1)‐(2)bekez-désben foglaltak szerint végrehajtani,
• teljesítménybér esetén (ideértve az időbérrel – fix bérrel ‐ kombinált teljesítménybéres formákat) valójában a 2011. évi teljesítménybért kell a megfelelő mértékben megemelni.
 
• A 3. § (3) bekezdése egyszerűbb megoldásként – az adminisztrációs teher csökkentését célozva ‐ a munkáltató számára biztosítja annak lehetőségét, hogy rendszeres bérpótlékok fizetése esetén is a 2011. évi személyi alapbér alapján – a 2011. évi rendszeres bérpótlékok figyelmen kívül hagyásával ‐ állapítsa meg és hajtsa végre az elvárt mértékű béremelést.
Ez az egyszerűsített eljárás alkalmazható a teljesítménybéres bérformában dolgozóknál is a teljesítménybér emelésével, abban az esetben, ha a teljesítménybér mellett rendszeres bér-pótlék fizetésére is sor került 2011‐ben.

Tolerancia
Az esetleges számítási hibák elbírálása érdekében a kompenzációhoz kapcsolódóan az adótörvény 464/A. és 464./B §‐ai1 a szokásosnál enyhébb szankciókat határoznak meg, amennyiben
• az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatottak legalább 90%‐ában teljes mértékben teljesítette, és
• az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hóban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő valamennyi munkavállaló létszámának és 300 Ft‐nak a szorzatát, és
• amennyiben az érintett munkavállaló az ellenőrzés megkezdésekor még a munkáltatóval állt munkaviszonyban, a kedvezmény igénybevevője legkésőbb az ellenőrzés megál-lapításairól hozott határozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenőrzéssel érintett időszak vonatkozásában visszamenőleg valamennyi folyamatosan fog-lalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette.
Ilyen esetekben a munkáltató a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege 15%‐ának megfelelő, de legalább 100.000 Ft mértékű mulasztási bírságot köteles fizetni.
Mentesül a bírság alól az a munkáltató, aki a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően  végrehajtotta.
                                                                                 *‐*‐*‐*

1. melléklet a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez
A 2012. évi munkabéremelés elvárt mértéke:

1. Az elvárt munkabéremelés mértéke a 2011. évi havi munkabér 26%‐a, ha a 2011. évi munkabér nem haladja meg az 59 600 Forint/hó összeget.
2. Az elvárt munkabéremelés mértéke, ha a 2011. évi havi munkabér meghaladja az 59 600 Forint/hó összeget, de nem haladja meg a 216 805 Forint/hó összeget:

Néhány példa az elvárt bérnövekedés teljesítésére
Személyi alapbér 
Ha a 2011. évi személyi alapbér mértéke nem haladja meg az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a 2011. évi személyi alapbér 26%‐os növelésével megvalósul az elvárt béremelés .
    
Ha a 2011. évi személyi alapbér mértéke meghaladja az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a Melléklet 2. pontja szerinti táblázat 2011. évi személyi alapbérnek (ami ebben az esetben megegyezik 2011. évi munkabérrel) megfelelő sorában szereplő összeggel kell növelni a 2011. évi személyi alapbért az elvárt béremelés megvalósítása érdekében.   

1. számú példa: A 2011. évi személyi alapbér 40.000 Ft/hó (részmunkaidő). Elvárt emelés: 40.000*0,26 = 10.400. Tehát 50.400 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg .  
 
2. számú példa: 2011. évi személyi alapbér 120.000 Ft/hó. Elvárt emelés a 115.801 – 121.700 bérsávban: 12.600 Ft/hó. Tehát 132.600 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés.

3. számú példa: A 2011. évi személyi alapbér 78.000 Ft/hó. Elvárt emelés a 74.401–80.300 bérsávban: 14.700 Ft/hó. Tehát 92.700 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés. Ez esetben azonban valójában a személyi alapbért a minimálbér új összegére, 93.000 Ft/hó összegre kell emelni, mégpedig 2012. január 1‐jétől, ha a példa teljes munkaidős munkavállalóra vonatkozik.

4. számú példa: A 2011. évi személyi alapbér 85.000 Ft/hó. Elvárt emelés a 80.301 – 86.200 bérsávban: 14.400 Ft/hó. Tehát 99.400 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén va-lósul meg az elvárt béremelés. E példában így nem elég a teljes munkaidős munkavállaló ese-tében a minimálbér 2012. évi 93.000 Ft‐os összegére felemelni a teljes személyi alapbért az elvárt béremelés megvalósulásához.

 Budapest, 2011. december 23.

Orosz